2008. november 23., vasárnap

Altamont Never Say Die Tour @ A38 November 22.

Kalandos utam volt Pestig és egy kellemes hóvihart is kaptam mikor megérkeztem.Néhány perc villamosozás, spanok összeszedése és egy kis bemelegítő hubizás után elindultunk a hajóhoz, hogy kezdésre beérjünk.A parton szép hosszú sor fogadott minket, így a bejutás körülbelül 1 órába tellett.A Carnifex-ről le is maradtunk, ezért róluk nem fogok írni.

White Chapel

Miután letettük a cuccainkat és vettünk egy kellően vizezett drága sört, már kezdett is a White Chapel.Tipikusan olyan zene, amit itthon nem tennék fel hallgatni, de élőben tarol!Leginkább az 5-ből 6-os hangzásnak köszönhetik ezt, egyébként a semmibe veszett volna a rengeteg breakdown-ra és szaggatásra alapuló zene.Olykor azért figyelemreméltó riffelésbe kezdtek a srácok, amivel bizonyították, hogy technikában is ott vannak a szeren.20 percet tartózkodtak a színpadon, ami számomra pont elég volt és meg is győztek, hogy ezen a turnén ott a helyük valóban!

Protest the Hero

Egy kis friss levegő után elfoglaltuk a helyünket a teremben, hogy megnézhessük az első olyan zenekart az estén, ami már teljes mértékben érdekelt.
Valami eszméletlen, hogy milyen teljesítményt nyújtott a banda!A nem kevésbé technikás számokat egytől egyig tökéletesen adták elő.Semmi elrontott ritmusváltás vagy belépés, mindez amellett, hogy pofátlanul fiatalok.Stúdió minőségben adták elő a nagy kedvenc Sequoia Throne-t vagy a Palms Read-et.Viszont keveseltem a fél órát, bőven kijárt volna neki a 45 perc minimum...De így sem panaszkodhattunk!

Architects

Velük szándékosan nem ismerkedtem meg a koncert előtt, hagytam, hogy a produkciójukat látva döntsek afelől, hogy jobban belemélyülök a zenéjükbe.Csak néhány számot láttam belőlük, azt is a koncertterem bejáratából, de az elég volt ahhoz, hogy meggyőzzenek.Kicsit progressive, matekos elemekkel tarkított modern hardcore-t kaptam, néhol pici pszichedeliával fűszerezve.Erősen ajánlott a Misery Signals kedvelőinek (a 2008-as, Controller c. albumukról találsz az oldalon kritikát).

Despised Icon

Ekkor már igencsak tele volt a koncertterem, mondhatni teltház volt.Sokan még csak ilyenkor jöttek le, hogy megnézzék a deathcore berkekben rendkívül népszerű Despised Icon-t.Azt kaptuk, amire vártunk: igazi mocskos, mosholós, röfögős, tufa deathcore.Itt tapasztaltam azt, hogy már az egész hajó aktív és hatalmas hangulat van.Tett is érte a csapat, klasszikus dalaik mellett a legutóbbi lemez klipnótája is műsorra került, ami nagy ovációt váltott ki az emberekből.Viszont nem éreztem szükségét két énekesnek.Igazából nem hallottam számottevő részletet, amit ne lehetne megoldani egy frontemberrel és a másik ordibátor rapperes beütése sem illik a képbe(szerintem).Viszont az összképen ez nem rontott semmit, rendben volt a buli, csak nekik is oszthattak volna 45 perc játékidőt.

Unearth

Az előző koncert után következett a frissítő túra, mivel Unearth-ék beállása kicsit elhúzódott a vártnál.Körülbelül negyed óra elteltével már fenn álltak a színpadon, így hát kerestünk magunknak egy elfogadható helyet, ahonnan látunk is és a "filléres" büféhez is közel vagyunk.Izgatottan vártam már ezt a thrash-el átitatott metalcore-t.Igazi koncertre való zene.Nem is kellett csalódnom, eszméletlen volt amit nyújtottak.Lemez minőségben szólaltak meg a többiekhez hasonlóan és látszott rajtuk, hogy ők is nagyon élvezik az ittlétet.Játszottak a legelső anyagaikról is, pl. az Endless-t, de az új album címadója, a My Will Be Done is elhangzott.Ekkor már abszolút le voltam sokkolva attól, amit adtak nekünk ezen az estén.

Parkway Drive

Ők voltak a húzónév, akik a legtöbb nézőt vonzottak.Jómagam is leginkább miattuk látogattam el a hajóra.Elöl már tolongtak az emberek, elkezdődött az intro, nagy sötétség, majd egyből a Boneyards-al indítottak.Rögtön mindenki ment is mosholni.Ezután a hőn szeretett Gimme AD-t kaptuk, itt már muszáj volt felmászni a színpadra és utána stagedivingolni egyet.Állandóan volt valaki a közönség tetején, totál őrület volt, vigyázni is kellett a fejekre.A legnagyobb hatást a személyes kedvenceim közé tartozó Carrion váltott ki, mindenki együtt üvöltötte a szöveget.Volt Idols and Anchors, a karatekideknek való Dead Man's Chest is.Ennél jobb műsort nem is válogathattak volna össze.Zárásnak a Horizons után a Romance is Dead hangzott el, amit szintén nagyon kedvelek.Mással nem is lehetett volna befejezni a koncertet, gyönyörű volt!Csak itt is keveseltem a 45 percet.Negyed órát még szánhattak volna pl. a Mutiny-nak, de így sem panaszkodhatok, mert ez eddig az év bulija!Biztosan ellátogatnak még hozzánk, mert végig fülig érő mosollyal játszottak, el sem akarták hinni, hogy ennyire népszerűek itthon, hiszen két éve még senki sem ismerte őket.


Az egyetlen negatívum - a már említett kevés játékidő mellett - a sok pózer 14-15 éves "true hc"-s suttyó, akik mások fejére ugrálnak mindenféle minimális tolerancia nélkül, rontva ezzel a hangulatot.Nem egy nézőt láttam kimenni emiatt, de sajnos még néhány év, amíg ez a "core" láz van és megjelennek a keménykedő kiskölkök.
Csalódott azért nem vagyok, mind az 5800 Ft-ot megérte ez az este, bánhatja, aki lemaradt róla!

Nincsenek megjegyzések: