Külalak: Ötletes
Hangzás: Kiváló
Stílus: Progressive (modern) metal
A legjobban várt anyagok között volt az új Wackor lemez.Négy év telt el elődje, a Methanolid óta, de megérte!
A vártnál sokkal többet nyújt a trió, egyértelmű az előrelépés az előző albumhoz képest.Nem csak stílusukon belül tették magasra a mércét, alapművet írtak az Uncommon Ground-dal.
Érződik, hogy ez már valóban egy érett produktuma az együttesnek, minden a legapróbb részletekig ki van dolgozva.
A konceptet a párkapcsolatok adják, ezt szemlélteti a borító is, ahogyan egy gömbbe zárva egy férfi és egy nő egymásra kiabál.A szövegek is ebben a témában íródtak, rengeteg ötletes sorral, mint például a nagyon egyszerű, de annál jobban hangzó Somebody's Nobody refrénje:
"I was somebody
and I needed nobody
then I met somebody but
she needed nobody
so I became no one
but no one needs nobody"
A hangzásban sem található semmi kifogás, pont úgy szólal meg a lemez, ahogy 2008-ban kell.Tíz dalt hallhatunk és egy rövidke outro-t.Egy egészen különös atmoszférát teremtenek a számok és a figyelem sosem lankad.Mindig érkezik valami érdekes megoldás vagy egy hihetetlenül erős refrén.A "robothang" most eltűnt, csak a Munnymaker-ben bukkan fel, de ezzel nem veszít az értékéből semmit az Uncommon Ground, mert Miki mindig azt énekli, amit megkíván a nóta.
Számomra igazán egyedülállóvá a sok-sok nagyszerű ötlet teszi az albumot és szándékosan nem emelek ki több tételt, hiszen a tíz szám egy egészet alkot, egyben kell hallgatni.Bámulatos, ahogy a hangulatot vezetik a hallgatóban dalról dalra mindig megfűszerezve valami újjal.Így már a lemez hallgatása is élmény, a koncerten nyújtott teljesítmény és elért hatás pedig leírhatatlan!
Nem tudok negatívumot említeni, ami rontana az összképen.Lehetne még írni a dícsérő sorokat, de adott tíz erős igazi Wackor muzsika, színvonalas körítésben és megszólalással...Hallgatni kell és koncertre menni!
10/10
myspace.com/wackor
Hangzás: Kiváló
Stílus: Progressive (modern) metal
A legjobban várt anyagok között volt az új Wackor lemez.Négy év telt el elődje, a Methanolid óta, de megérte!
A vártnál sokkal többet nyújt a trió, egyértelmű az előrelépés az előző albumhoz képest.Nem csak stílusukon belül tették magasra a mércét, alapművet írtak az Uncommon Ground-dal.
Érződik, hogy ez már valóban egy érett produktuma az együttesnek, minden a legapróbb részletekig ki van dolgozva.
A konceptet a párkapcsolatok adják, ezt szemlélteti a borító is, ahogyan egy gömbbe zárva egy férfi és egy nő egymásra kiabál.A szövegek is ebben a témában íródtak, rengeteg ötletes sorral, mint például a nagyon egyszerű, de annál jobban hangzó Somebody's Nobody refrénje:
"I was somebody
and I needed nobody
then I met somebody but
she needed nobody
so I became no one
but no one needs nobody"
A hangzásban sem található semmi kifogás, pont úgy szólal meg a lemez, ahogy 2008-ban kell.Tíz dalt hallhatunk és egy rövidke outro-t.Egy egészen különös atmoszférát teremtenek a számok és a figyelem sosem lankad.Mindig érkezik valami érdekes megoldás vagy egy hihetetlenül erős refrén.A "robothang" most eltűnt, csak a Munnymaker-ben bukkan fel, de ezzel nem veszít az értékéből semmit az Uncommon Ground, mert Miki mindig azt énekli, amit megkíván a nóta.
Számomra igazán egyedülállóvá a sok-sok nagyszerű ötlet teszi az albumot és szándékosan nem emelek ki több tételt, hiszen a tíz szám egy egészet alkot, egyben kell hallgatni.Bámulatos, ahogy a hangulatot vezetik a hallgatóban dalról dalra mindig megfűszerezve valami újjal.Így már a lemez hallgatása is élmény, a koncerten nyújtott teljesítmény és elért hatás pedig leírhatatlan!
Nem tudok negatívumot említeni, ami rontana az összképen.Lehetne még írni a dícsérő sorokat, de adott tíz erős igazi Wackor muzsika, színvonalas körítésben és megszólalással...Hallgatni kell és koncertre menni!
10/10
myspace.com/wackor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése